Munkaköri alkalmassági vizsgálatok A vizsgálat annak a megállapítására szolgál, hogy egy meghatározott munkahelyen és munkakörben végzett tevékenység által okozott megterhelés a munkavállalónak milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. A vizsgálat lehet előzetes, időszakos, soron kívüli és záró. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat szükséges: a) új dolgozónál, még a munkaszerződés megkötése előtt. b) régi dolgozónál, ha őt áthelyezik, így a munkaköre megváltozik. Akkor, ha a munkavállaló fizikai munkát végez, ha fiatalkorú, nem fizikai munkát végzőknél pedig akkor, ha az új munkakörben a korábbitól eltérő megterhelésnek lesz kitéve. c) hazaitól eltérő két hetet meghaladó külföldi munkavégzés előtt. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat: Célja a foglalkozási, a foglalkozással összefüggő megbetegedések, munkabalesetek megelőzése. Ekkor derülhet ki, hogy a dolgozó egészségi állapota még mindig megfelelő-e a munka elvégzéséhez illetve nem alakult-e ki nála a munkavégzésből vagy munkakörnyezetből származó egészségkárosodás. Jogszabály (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet) határozza meg a vizsgálatok gyakoriságát. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat: a) ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően nem teszi alkalmassá a munka további elvégzésére. Ez többnyire valamilyen betegség kialakulása vagy a korábbi idült betegség miatti állapotromlás, továbbá balesetek miatt szokott előfordulni. b) járványügyi érdekből kiemelt munkaterületen dolgozónál, ha a következő tüneteket tapasztalja: sárgaság, láz, torokgyulladás, hasmenés, hányás, bőrkiütés, váladékozó szembetegség, fülfolyás. c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabalesetet követően. d) 30 napot meghaladó táppénz esetén e) ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel. Záróvizsgálat:  Amikor a dolgozó munkáját az adott cégnél befejezte, a záróvizsgálat által nyílik lehetőség egészségi állapotának rögzítésére. Fontos, hogy egy esetleges foglalkozási megbetegedés kiderülhessen, annak hiánya pedig a munkáltató számára jelent védelmet a későbbi jogtalan követelésekkel szemben. A munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye lehet: alkalmas, korlátozásokkal alkalmas, nem alkalmas és ideiglenesen nem alkalmas. Az üzemorvosi vizsgálat célja, hogy minden olyan körülményt feltárjon, amely a munkavállaló egészségére nézve kockázatot jelent. Az, hogy valaki krónikus betegségben szenved, orvosi kezelés alatt áll még nem jelent alkalmatlanságot. Mindig az adott egyén egészségi állapotát kell nézni, és alkalmasságát az adott munkahelyen, az adott munkakörre kell minősíteni. Alkalmatlanság esetén érdemes áttekinteni a munkakörülményeket, mert amennyiben ezek változtathatók, ha sikerül a munkahelyi összmegterhelést csökkenteni, akkor elérhető, hogy a dolgozó mégiscsak alkalmassá váljon a munkakör betöltésére. Az üzemorvosi vizsgálat során az orvos tudomására jutott egészségi adatok a munkáltatóra nem tartoznak, a korlátozások ill. alkalmatlanság okai a vizsgálati lapon nem szerepeltethetőek, azokat a munkáltató csak a munkavállaló előzetes írásos beleegyezésével tudhatja meg. Amennyiben az alkalmassági vizsgálat eredményével bármelyik fél nem ért egyet, úgy 15 napon belül kezdeményezheti annak felülvizsgálatát másodfokon, foglalkozás-egészségügyi szakellátóhelynél. Ha ez a döntés sem elfogadható, akkor munkaügyi bíróság határoz az ügyben.